Diéta-parában szenvedünk

Hát, igen, a genetika nem egyformán kegyes mindenkivel, a világ nagyobb része sajnos nem a tökéletesnek mondható test csillagzata alatt születik. Bár mi számít annak? Ízlések és pofonok, de a saját önértékelésünkön nem dob sokat, hogy álomalakkal rendelkező leányzók és pasik mosolyognak vissza a címlapokról. Mit lehet tenni? Kemény fogyókúrába kezdünk, sanyargatjuk önmagunkat, és naponta várjuk a csodát, remélve, hogy a mérleg újabb dekákkal mutat majd kevesebbet.

Testtömeg-index, testzsír-százalék, légpárnázott futócipő, napi 3 liter víz, rengeteg gyümölcs, sok zöldség, fehér hús és zsírszegény tejtermékek töltik ki a mindennapjainkat – mindez megtoldva hetente egy vékony szelet barna kenyérrel. Csoki, édességbe rejtett boldogsághormon, ugyan már… a legtöbb fogyókúra szabályai szerint jobb, ha elfelejtjük.

Valóban csak ezen múlna? Valóban az kell az egészséges önképhez, hogy minél vékonyabbak legyünk? Attól fog helyre kerülni az önértékelésünk, ha minél többen fordulnak meg utánunk az utcán? A 21. század trendjét követve: abszolút. A fogyókúrának azonban számos jó oldala is létezik, hiszen aki súlyfelesleggel küzd, az hajlamosabb szív- és érrendszeri betegségekre, cukorbetegségre stb. Mi azt mondjuk: minden az önelfogadáson múlik. Addig kell a különböző étrend- és életmód-előírásokat követni, míg az ember el nem ér arra a pontra, amikor azt mondja: jól érzem magam a bőrömben Tehát hajrá, mindenkinek kitartást, és elismerő pillantásokat kívánunk!