A zártkörűek kizárása és a tömegstílus tagadása – BAFW 2014
Engedjétek meg, hogy rögtön az elején elhessegessük az előítéleteiteket a Berlin Alternative Fashion Weekkel kapcsolatban. Az október elején megtartott esemény ugyanis nem arról szólt, hogy csak olyan kollekciók és kreációk vonuljanak végig a kifutón, amiket az életben senki nem fog hordani (még a legdefektesebb sztárok sem), és nem is arról, hogy a tervezők elég durván elszálljanak ki tudja mitől, és ezt a teljesen más dimenziót jó hangosan kinyilvánítsák. A hangsúly máson volt.
A BAFW az alternatív megoldásokra hívja fel a figyelmet a divatban, amit természetesen az egyre homogenizálódóbb tömegstílus totális tagadásával koronáz meg. Igaz, hogy az egyhetes esemény egy nagy, kollektív performanszként zajlott le, a bemutatókon kívül előadások, prezentációk, kerekasztal-beszélgetések és egy, a tervezők kollekcióit bemutató piactér tette még dúsabbá és érthetőbbé a BAFW-t. Mindenki találkozhatott új és független dizájnerekkel, megtudhatta, milyen módon lehet etikus és fenntartható módon hozzájutni különböző alapanyagokhoz, illetve felfedezhette a stílus innovatív oldalát. Mindez Adam Rose-nak köszönhető, aki az alternatív szót a legkevésbé sem a felszínes értelemben használja.
Első kézből tapasztaltam meg, milyen szörnyű hatással van a „mass-fashion” környezetünkre és a leginkább marginalizált közösségekre szerte a világon. A hulladéklerakók nagyon gyorsan megtelnek, és az egyre növekvő kereslet az olcsó ruha iránt arra kényszeríti az embereket – gyakran gyerekeket is -, hogy jelentéktelen bérért dolgozzanak például Bangladesben vagy Indiában.
– olvashatók a BAFW honlapján Adam Rose szavai, aki szeretné a divat világát inkább befogadóvá és nyitottá, mintsem kizárólagossá és zártkörűvé tenni.
Ez a divathét a meg nem felelést, a nemi szerepek szándékos megkérdőjelezését és a szabad, gátlásait levetkőző embert ünnepli eredeti, izgalmas, innovatív és megfizethető dizájnokkal.
Berlin pedig tökéletes helyszínnek bizonyult, hiszen az elmúlt években sikerült hírnevet szereznie magának mint szabad szellemű, alternatív gondolkodást tápláló és támogató város. Az üzenet tehát, hogy tudatosan vásároljunk tudatos tervezőktől, akik az etikus előállítás jegyében készítik el kollekcióikat, a következő tervezők pedig erre adják meg nekünk a lehetőséget elképesztő kollekcióikkal.
TZUJI
Miután DJ-ként körbeturnézta szinte az egész világot, Larry Tee úgy döntött, saját magának készíti el ruháit, ezzel is hangsúlyozva egyéni stílusát. Ami csak kísérletinek indult, hamar komollyá vált, miután a szintén zenei közegben mozgolódó ismerősök ráharaptak az egyedi darabokra. A BAFW alkalmával a bemutatót kicsit megspékelve, Tee a modelljeit olyan táblákkal küldte a kifutóra, amiken az állt, hogy „Save the humans”, „Oh, Fuck”, vagy „Now„, egyértelmű célzásként az esemény fő üzenetére.
TATA CHRISTIANE
A Tata Christiane nem más, mint a két tervező, Tata és Hanri Gabriel alteregója, aki az extravagáns punk, a meg nem értett hercegnő, a gypsy és az utca gyermeke egyben. Művészi performanszok, színházi előadások, filmek, fotózások szereplője, ezen kívül a zenei világban is felbukkan. Az elegancia és a kissé ferde ízlés határait feszegeti, miközben a múltbéli civilizációk darabkáit használja fel egy rögeszme, egy fondorlat vagy épp valami hatalmas és fenséges megalkotásához. A márka 2007 óta létezik, és évente két kollekcióval rukkol elő, melyek mind kézzel készített, limitált számú darabok. Férfiaknak, nőknek, időseknek, fiataloknak, transzvesztitáknak, uralkodóknak és udvari bolondoknak egyaránt.
ROBERTO PIQUERAS
Roberto Piqueras többek között annak köszönheti jelenlétét a világ nagyvárosaiban, hogy a megszokott divatbemutatósdi helyett úgy döntött, az utcákon és nyilvános helyeken mutatja be terveit. Például a British Museumban, méghozzá minden bejelentés és egyeztetés nélkül. A modelljei úgy járkáltak az épületben, mint minden más turista. A 2014-es tavaszi-nyári kollekciót egyszerűen ingyenesen elérhetővé tette a Facebookon, amit így több mint ezren töltöttek le. A zip fájlban egy Nur Casadevall által készített videó és az Edu Torres fotóiból álló lookbook volt. A 2014-es őszi-téli kollekciónál pedig úgy döntött, kettőnél több modellre nem is lesz szüksége, és egy focipályán vonultatta fel kollekciója darabjait, amit élőben streamelt, és amit Adrien Le Cavil vezényelt le. Lám, ezt is lehet másképp csinálni.
ALLES BERLIN
Techno, disco és minden, ami a berlini éjszakáknak köszönhető. No meg pszichedelikus printek és fluoreszkáló színek. Az Alles Berlin igyekszik szemtelen és feltűnő lenni, leginkább az euforikus fesztiválokra és éjszakai klubokra hangolódva, távol a párizsi szofisztikált fényűzéstől. A tervező, Sheila Ilzhöfer egyike volt azoknak, akik előadást tartottak a divathét alatt az Alles Berlinről mint márkáról és mint életstílusról.
JYLLE NAVARRO
Jylle Navarro kollekciója a marsbeli zulu harcosok és a Föld nevű bolygón fellelhető törzsek életére reflektál. Más szóval a Támad a Mars, az Alien és más sci-fi filmek hatásait keveri afrikai, ázsiai motívumokkal és más törzsektől vett jelképekkel, mint például a foci. Ennek tükrében keverednek a felhasznált anyagok és technikák is: kézzel készült szemben a géppel készült szövéssel, illetve a megszokottól eltérő anyagok erős jelenléte. A színek az élénk pirosból, sárgából és kékből alakultak át neonná a kifutón – ezek a darabok szinte provokálják a reakciót, legyen az bármilyen.
LENA QUIST
Ami sok, az legyen mégtöbb! Ez Lena Quist alapfilozófiája, és persze az, hogy mindenki maga alkossa meg a saját szabályait. A svéd lány útja a saját magától varrni megtanuló divatanarchistától az alterszcénán át a high end fashionig vezet. Ruhái a performanszok visszatérő szereplői, és még az is lehet, hogy nem egyszer hallották a „flügen” szót elhangozni. Mindenesetre Lena marad inkább az edgy, fémes rock’n’roll hű követője tagadhatatlan berlini hatásokkal, a robotika szögegyenes vonalvezetésével, domináns fekete, ezüst és arany színekkel.
AMBRA FIORENZA
Berlin volt a legjobb választás Ambra Fiorenza számára, hiszen hol máshol tudná leginkább táplálni a többek között itáliai gyökerű, kissé darkos ötleteit, mint itt. A 2014-es kollekciójára viszont nem szülőhazája, hanem a Dominikai Köztársaság trópusai voltak hatással, ahol képzőművészetet tanult. Ruháin a pezsgő karibi életérzés keveredik az ő sajátos, sötét és érzéki valójával. Mindez drámai és egyben vidám egyveleget alkot, amit igyekszik egyensúlyban tartani.
Szöveg: Majdán Zsuzsanna
