A Tetovált lány

Avatar photo
2010.08.4., 12:43
A krimiket kedvelők számára ismerősen csenghet a Stieg Larsson név, a mester pedig most már a mozi rajongók számára sem lehet ismeretlen. A nagyon fiatalon elhunyt svéd író Millenium-trilógiájának első része került megfilmesítésre A tetovált lány címmel, sőt, David Fincher már forgatja a hollywood-i remake-t is, Daniel Craig-el a főszerepben…
A történet: 1966 őszén titokzatos körülmények közt eltűnik Henrik Vanger kedvenc unokahúga, Harriet. Azon a bizonyos napon a család birtokában lévő szigetre vezető egyetlen híd baleset miatt zárva volt. Bár a holttest sosem került elő, Henrik gyilkosságra gyanakszik. A körülmények ismeretében egyértelmű, nem kell messzire menni az elkövető keresésekor: a család valamely tagja a tettes. Mindezt Henrik elmeséléséből tudhatjuk meg, aki a 40 éve függőben lévő ügy felgöngyölítésére a rágalmazásért elítélt újságírót, Mikael Blomkvist-et fogadja fel. Titokban segítségére van egy hacker lány, Lisbeth Salander. Közös erővel fejtik meg, mi a kapocs Harriet naplójában talált kódolt üzenetek és néhány nő rituálisnak tűnő meggyilkolása között. Sötét családi titok kezd körvonalazódni… Krimiről van szó, amiben ugyebár az a jó, hogy az ember időközben jártatja fogaskerekeit, és maga is próbál rátalálni a megoldásra. Nem is szeretném előre lelőni a poént, inkább egy rövid, átfogó képet próbálok adni a filmről.

Krimiről van szó, amiben ugyebár az a jó, hogy az ember időközben jártatja fogaskerekeit, és maga is próbál rátalálni a megoldásra.

A történet zord, fagyos északi tájon játszódik, félelmetes kastélyok közt. Ez remek hangulatot kölcsönözhetne a filmnek, ha egy röpke idegenvezetés után nem a négy fal között játszódna tovább. A főszereplőnek szánt lány, Lisbeth leginkább a Tokio Hotel énekesére emlékeztet, és kb pont ennyi nőiesség is szorult belé. Persze valahol érthető, hiszen visszaemlékezéseiből sejthetjük, nem volt egyszerű gyerekkora. És még a gyámja is molesztálja. Igen, tetoválása is van, de ez a cselekmény szempontjából teljesen irreleváns. Az eredeti cím (Män som hatar kvinnor, szabad fordításban: Férfiak, akik gyűlölik a nőket) sokkal jobban passzolt volna a mozihoz. És amikor már a szálak elég kuszák, bejönnek a képbe a nácik is, aminek újfent semmi jelentősége, legfeljebb még rosszabb színben tünteti fel a már amúgy is gyűlölt gyilkost. Fontos szerephez jut a szexualitás is, annak is inkább az érzelemmentes, durva formája. Leginkább Lisbeth-hez kapcsolódik a téma, rideg személyiségének bemutatására szolgál. Tökéletes példája annak, hogy vannak helyzetek, mikor egy nő nyugodtan viselkedhet férfiként. Bár azért az kicsit zavaros, hogy ha egyik reggel egy nő mellett ébred, akkor pár nap múlva miért oson be Mikael hálószobájába, és ül rá a férfira a puszta testi öröm reményében.

Mindent összevetve az ötlet és a rendezés nem rossz, sőt, egy idő után Lisbeth savanyú ábrázatát sem törnénk be- hisz ezt megteszik helyettünk az aluljáróban garázdálkodó huligánok. A probléma a forgatókönyvíróknál keresendő, nevezetesen az, hogy elfelejtettek összebeszélni, ki is a film igazi főszereplője: a nyomozó, az áldozat, vagy egy -a címszereplő- harmadik személy. Túl sok dologba kaptak bele, és sem a szálak, sem a szereplők nem tudnak rendesen kibontakozni. Pedig azért a 150 perces játékidőbe ez igazán belefért volna. De az ötlet nem elveszett és reméljük, a 2012-ben megjelenő remake készítői sokat tanultak a hibákból.

Címkék:

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás