A kapkodó gyorsaságú Fever Dreaming után egy számmal erős váltásba ütközünk (Common Heat), mert megszólal egy tamburin, ami annyira nem illik bele a lemez környezetébe, de mégis szépen be lett illesztve a dalba és a „lemezkohéziót” sem bontja meg. A Valley Hump Crash érezhetően ideges éneke után egy jókedvű dal villanyozza fel újra az embert (Sorts), hogy aztán elkalauzolja egy teljesen más helyre (Dusted). Szinte egy hullámvasúthoz hasonlítható az egész album felépítése. Persze itt-ott, ahol kicsit belassítanak, a teljes elszállás keríti hatalmába az embert, mert meghallja a bekúszó shoegaze-dream pop témát, ami remek ideglazítóként hat. Ezek közül kiemelkedő a Skinned és a Dusted című szám, bár csak két és fél percig élvezheti őket az ember. Kiemelném még a záró szám kedves, válaszolgatós tematikáját, ahol David és Randy kvázi egymással beszélgetnek zenélés közben, ami egy nívós zárást ad az Everything in Between-nek.
Szinte minden benne van ebben a bandában, amit egy ember kívánhat. Az előző lemezek nem hozták meg az átütő sikert, és valószínűleg ezzel sem fognak hatalmas hírnévre szert tenni, de aki felismeri az értéküket, az egy újabb – és tegyük hozzá, remek – rajongótábor tagja lesz.
Értékelés: 9/10
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.