A kontroll lecsap

Az irányításmánia egészen a gyerekkorra vezethető vissza, így ez a pszichológiai probléma főleg felnőtteknél fordul elő. Gyakorisága nők és férfiak közt egyenlő arányban oszlik meg, felismerése pedig nem egyszerű – ez a fajta megszállottság ugyanis folyamatos feszültségben és beteges tisztaságmániában is ugyanúgy megjelenhet. Az alapvető tünetek mindig ugyanazok: a control freak retteg a tökéletlenségtől, és úgy gondolja, hogy bármiről is legyen szó – főzés, szervezés, gyereknevelés -, annak csak ő képes a tökéletes megoldására. Ebből következve az irányításmániás gyakran a saját képére akarja alakítani a gyerekeit, alkalmazottait, kollegáit, ezzel pedig az őrületbe kergeti a környezetét. Mit tehetünk, ha nap mint nap el kell tűrnünk ezt a hatalmas lelki nyomást?

Családi viszályok:
Talán az a legkellemetlenebb, ha az irányítási kényszer a szüleinket fertőzte meg. Ez esetben nem, vagy csak lemondások árán állhatunk a sarkunkra, és jobb, ha hozzászokunk: amíg a szüleinkkel lakunk, sose lesz igazunk. A control freak szülő percre pontosan megszervezi a gyereke napjait, nyaralásait, és mindenbe beleszól a hajviselettől kezdve a szobája színéig. Az irányításmániás anya vagy apa soha nem elégedett a gyereke jegyeivel, alkatával, viselkedésével, és ezzel sajnos már gyerekkorban hatalmas önbizalomhiányt okozhat. A gyerekeknek ilyenkor nagyon nehéz dolga van, és egyfajta ambivalens érzést érezhetnek a szüleik iránt: egyrészt rettegnek a következő „csapástól”, másrészt tisztelik az adott szülőt, mivel nincs más választásuk: ha a control freak valamit a fejébe vesz, annak úgy is kell lennie. A szakértők azt tanácsolják, hogy soha ne keveredjünk vitába, és ne ellenkezzünk egy irányításmániással, ugyanis ez tovább növeli a feszültséget. Inkább hagyjunk teret az illetőnek, beszéljünk vele lassan, tagoltan, hogy könnyebben befogadhassa a véleményünket.

Csak munka, semmi móka:
Ha a felettesünk esett a kontroll csapdájába, nem érhetnek nagy meglepetések. Az irányításmániás főnök semmilyen ötletet, javaslatot nem fogad el, ugyanis meggyőződése, hogy tökéletes munkaerő, még tökéletesebb ötletekkel. Ha jó pontot akarunk szerezni, mindig helyeseljünk a főnök ötleteire, erősítsük meg abban, hogy igaza van. Kreatív, bizonyítási vággyal teli embereknek a control freak főnök igazi rémálom. Az ilyeneknek sajnos menekülniük kell, mert amíg ő ül a pörgős bőrfotelben, addig semmilyen ötletünk nem fog megvalósulni, hacsak közben ki nem találja ki ugyanazt ő is.

Barát vagy ellenség?
Hasonlóan kínos az is, ha az ég egy irányításmániás baráttal/barátnővel áldott meg. Idén egy ilyen barátnővel mész fesztiválozni? Készülj fel, hogy részletes, kinyomtatott listával fog várni az egész hetes programotokról, percre pontosan elkészítve. Ha egy kicsit is el akarnál térni a tervezett menetrendtől, az illető biztos, hogy kiakad:

A bulizás sem egyszerű egy control freak-kel, ugyanis hiába szeretnéd fél éve megnézni azt az új sörözőt, ő biztos, hogy két hete kitalálta, hogy hova szeretne menni, egy kiadós lelki terror bevetésével pedig el is fogja érni, amit akar. Ha netán randizás közben a kiszemelt fiú addig szuggerálja a párától gyöngyöző poharadat, amíg nem kérsz alá alátétet, esélyes, hogy kicsit bogaras a lovagod. Egy control freak sosem lazít, képes egy-egy földre lehullott virágszirom vagy morzsa miatt a plafonra kerülni, így érdemes mérlegelned, hogy belevágj-e a kapcsolatba. Az ilyen ember betegesen perfekcionista, nem tűri a (szerinte) rosszat maga körül, így ha netán felszedsz néhány kilót, biztosan meg fogja említeni, hogy leugorhatnál az edzőterembe néha. Ha ez a fajta nyomás nem neked való, menekülj.

És végül: A control freak nem tudja, hogy valami nem stimmel nála, így ha netán finoman utalgatsz rá, hogy kicsit visszavehetne, valószínűleg szimplán lehülyéz majd. Ha nem akarsz te is az idegosztályra kerülni, ne ellenkezz, ne vitatkozz, egyszerűen csak hagyd rá a dolgot. Nagymama, munkatárs, vagy pizzásfiú: teljesen mindegy, ki szenved tőle, segíteni nem lehet rajta. Idegesítő és sajnálatra méltó tulajdonság ez, és sajnos nem „gyógyítható”, mi több, ahogy öregszik az illető, a helyzet csak rosszabb lesz. A lényeg a megértés, és persze a végtelen türelem.