A hét kreatívja: Székely Kriszta

Koskó Barbara
2014.05.26., 19:50

Székely Kriszta számára a színház világába való belépés nem döntés volt; egyszerűen nem bírta már, hogy nem rendez. Jól is tette, hogy bekopogtatott a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, hisz akinek a szavaiból így árad a munkája iránti lelkesedés és a szenvedély, az arrafelé jó helyen bóklászik. Mióta pedig felvették, úgy tűnik, semmi sem állíthatja meg. Mindegy, hogy XVII. vagy XXI. század, csehek, franciák, spanyolok vagy magyarok, hangosan szirénázó „szarjelző berendezéssel” a fejében, tehetséggel rendez Hrabalt, Moliére-t, Beckettet, Lorcát vagy éppen Fischert. Minden hatással van rá, mindent, ami szembejön vele, meg akar osztani, a közönséget pedig többre értékeli, mint egy, a sötétségbe rejtett masszát. Ezt díjazzuk. Lendületes, kreatív, sokoldalú és tehetséges – ilyen rendezőkre van szükségünk. Ahogy pedig Kriszta az aktuális projektjeiről beszél, úgy tűnik, bőven hallunk majd róla a közeljövőben.

Székely Kriszta

Székely Kriszta

Kezdetek

“Sokáig váratott magára, amíg végül elindultam a pályán. Amíg tudtam, húztam az időt az élet nevű dolog felfedezésével. Utazások, csibészkedések, nagy szerelmek, három év Ázsia, három év filmes, tévés kreatív munka. Aztán egy napon arra ébredtem, hogy már nagyon nem bírom tovább, hogy nem rendezek. 26 voltam, amikor jelentkeztem színházrendező szakra, és felvettek. Nem döntés volt. Nem volt más választásom.”

1

Hivatás

“Az egyik legszebb benne, hogy mulandó. Hogy nincsen két egyforma előadás, és ha meg is örökítik filmen, akkor az sem tudja visszaadni, azt a jelenidejűséget, amit akkor érzünk, ha ott ülünk a nézők között. Valami egyszer csak megszületik este 7 és 10 között, aztán mintha soha nem is lett volna. Mint egy homokmandala. Rengeteg ember rengeteg munkája, ami kizárólag a jelenben létezik. Másik része az, hogy én imádok próbálni. Akkor is, ha tehetségtelen napom van éppen. Semmi sem inspirál jobban, mint maga a színész, a közös lentekkel és fentekkel teli együttgondolkodás.”

5

Motiváció

“Van egy belső kényszer, feszültség, ami csak úgy magától van, mindig is volt. Ez feszít, hol 100%-on, hol csak 40%-on, de el sosem múlik. Ez az, amit az ember jó esetben jó dolgok szolgálatába tud állítani. Én most azt keresem, hogy hogyan jöhet a színház egyre közelebb az emberekhez. Hogyan válhat egy színház az ünnepélyesség teréből egy állandóan pulzáló, kulturális térré.

4

Kollaboráció

“Mindig vannak újabb és újabb szakmai szerelmek és persze vannak a hű társak. Mindkettő a sikerélményeken túl vitákkal és krízishelyzetekkel tarkított. Szabó-Székely Ármin állandó munkatársam, dramaturgom, barátom például elengedhetetlen a munkában, nélküle nem is szívesen vállalok el semmit. Az idei évadom új színész szerelmei Gazsó György, Radnay Csilla, Szirtes Ági, Szabó Zoltán. Budavári Réka mint rendezőasszisztens és súgó segített rengeteget nekem ebben az évadban.

2

Technikák és eszközök

“Nincsenek kialakult technikáim. Sok múlik azon, hogy mi az anyag. Szirtes Ágival például, aki másfél órát beszél folyamatosan Beckett Szép napokjában, egészen másképpen álltunk neki a munkának, mint például a Don Juannak, ahol sok epizódszereplő van. De teljesen más volt a folyamat egy operánál, ahol táncosok, operaénekesek, zenészek és gyerekek is voltak. Egy dolog talán általános. Sosem hagyom otthon a „szarjelző berendezésemet”, és az hangosan szokott szirénázni a fejemben, ha valami nem stimmel. Ezen túl pedig jó pedagógusnak kell lenni, az nagyon fontos.”

3

Inspiráció

“Bármi inspirálhat. Néha a legbanálisabb dolgok. Múltkor vitt egy taxisnő. Ahogy kiszálltam a kocsiból, azonnal hívtam Szirtes Ágit, hogy ezt a nőt majd csináljuk meg egy előadásban. Annyira fura, elrajzolt figura volt, fizikailag és szellemileg is. Vagy a múltkor kezembe akadt sok év után egy Poe-kötet, azonnal előadást akartam belőle csinálni. Mindent, ami hat rám, azt tovább akarom adni, meg akarom mutatni. Kicsit mint egy gyerek.”

6

“Szeretem azt hinni, hogy népszínházat csinálok, és az, amit színpadra teszek, sok ember számára befogadhatóan teszem oda. Félre ne értsük! Ez nem könnyedséget vagy könnyű témákat jelent! Az embereknek akarok színházat csinálni. Nem egy szűk értelmiségi rétegnek. Az egyik Szép napok-előadásra beült egy család két 10-12 éves forma gyerekkel az első sorba. Rettegtem, hogy mi lesz. Beckett azért nem egy ifjúsági indián regény. A legcsodálatosabb közönség voltak. Figyeltek, mertek röhögni, és persze volt megszeppenés is. Nem szabad a közönséget a nézőtéri sötétségbe rejtett masszaként kezelni.”

7

Siker

“A Katona Színházban műsoron lévő Szép napokat meghívták Stuttgartba a jövő évadra 3-4 előadásra. Nekem ez a  Színház- és Filmművészeti Egyetemhez kapcsolódó monodráma vizsgarendezésem, ami Máté Gábornak köszönhetően helyet kapott a Katonában. Nem számítottunk rá, hogy ilyen sikereink lesznek vele. Ez talán papírforma szerint az eddigi legnagyobb siker. Valójában azokat a pillanatokat tartom a legnagyobb sikernek, amit a néző sosem lát. Amikor egy próbafolyamat közepén egy idegrendszerében teljesen kifáradt, ingerlékeny stáb egy váratlan délutánon rálép a kreatív, művészi megoldásokhoz vezető, a próbafolyamat sűrű sötét erdejéből az előadás felé vezető ösvényre. Mindig megérzem ezt a pillanatot, mosolyt csal a szám sarkába.”

8

Zene, divat és fotóművészet

“Nagyon különbözőek ezek számomra. A zene a művészetek csúcsa szerintem. Azonnal hat. Bele a gyomrodba, a szívedbe. Én nem is tudok csak úgy mellesleg zenét hallgatni. Túl nagy hatással van rám. A divatban hullámzóan veszek részt. Amikor éppen van pénzem, akkor nagyon szeretek ruhákra költeni. Pont most volt egy nagy ruhatár-felújításom. A fotóművészettel kapcsolatban nevek merülnek fel: Ansel Adams, Dorothea Lange, Jay Masel, és sokáig sorolhatnám.”

10

Szakma

“Nagyon bonyolult ma a helyzet. Sokszor érzem, hogy már csak politikai és emberi vitákat kísérünk végig. Tudom én, hogy ezek fontos kérdések és régi összefeszülések, de hiányzik az nekem, hogy előadásokról beszéljünk, hogy a fókusz ismét maga a színház legyen és ami ott születik. Egy művésznek muszáj politizálnia és társadalmi kérdésekkel foglalkoznia. Kell. A színpadon. A műben. Nem a véget nem érő levelekben, akciókban és hőbörgésekben. Az más. Az politizálás. A struktúrákat, célokat, határokat, finanszírozási kérdéseket azonnal megváltoztatnám benne. Ez így van rendjén. Nekem, mint fiatal alkotónak ez a dolgom. Vitatkozni mindennel.”

9

Célok és álmok

“Egy alkotói közösség, ahol olyan emberekkel vagyok körülvéve, akik hasonló kedvet és kimeríthetetlen erőt éreznek a magyar kortárs színház és más kortárs művészetek a társadalomba való megállíthatatlan újraintegrálásához. Szeretnék egy gyereket is hamarosan. Ez tűnik a könnyebbik feladatnak egyelőre.”

12

Kedvenc mondás

„Mindig az voltam, ami vagyok – és annyit változtam ahhoz  képest, ami voltam.” (Beckett)

Heti kérdések

Boldog vagy?

Előfordul.

Milyen munkán dolgozol jelenleg?

Készítjük elő a következő évadot. Az Operaházzal, a Miskolci Nemzeti Színházzal, az Orlai produkcióval, a Szputnyik Hajózási Társasággal, egy filmes/színházas kísérlettel és egy Kleist-adaptációval elég sűrű évad vár ránk. Ja, és le is kell diplomázni. Ahhoz, hogy ezek ne torlódjanak fel, pontos és precíz előkészítésre van szükség. Ezen vagyunk.

Ha nem rendezés, akkor mivel szeretnél inkább foglalkozni?

Tengeri emlősökkel.

Mester, akire felnézel?

Székely Gábor.

Kedvenc hely, ahol lazíthatsz?

Az elmúlt öt évben egy aprócska, paradicsomi, turistamentes görög szigeten töltöttem a nyarakat. Idén új helyre megyek. Még nem tudom, mi lesz az, de meg szoktam találni a különleges helyeket. Jó lesz.

Dolgok (lemez, könyv, film), amiket kifejezetten ajánlasz?

Tudom, hogy nem új film, de a napokban újranéztem a Dogville-t. Remekmű. Ha olvasok, akkor azt leggyakrabban munka miatt teszem: anyagkeresés. Legutoljára, ami nem ez volt, az Carver A Katedrális novellás kötete. Zseniális az is.

CV

2006 – 2009. – RTL Klub (kreatív)

2012 – Mercier: My husband hit me – Katona József Színház felkérésére (Dramaten, Bergman Festival – Stockholm)

2012 – Katona József Színház 30 éves gálájának videó anyaga

2012 – Lorca: Yerma – Ódry Színpad

2013 Ibsen: A nép ellensége (szereplő, videó látványtervező, élő steady cam operatőr), Katona József Színház

2013 Krúdy Fesztivál (rendező) – Óbudai Társaskör

2013 Fischer: A vörös tehén (rendező) – Budapesti Fesztivál Zenekar, Millenáris Teátrum

2013 Zelenka: Megtisztulás (felolvasószínház) – Cseh Napok, Katona József Színház

2014 Beckett: Szép napok (rendező) – Katona József Színház

2014 Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok (felolvasószínház) – Óbudai Társaskör

2014 Moliére: Don Juan (rendező) – Ódry Színpad

Lejegyezte: Koskó Barbara

Címkék: , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás